Kortársak!
Régen az android valami sci-fiben szereplő emberszabású robotot jelentett, a tablettákat a szájon át kellett bevenni, az alkalmazásért nem fizettünk, hanem éppen hogy megfizettek érte, és az „iLyen” helyesírási hibának számított. Pedig nem vagyok öreg, 92-ben, alig húsz éve pottyantam ki. Akkor még gyakorlatilag nem volt internet, de az első SMS is csak ekkor hasította át Anglia légterét.
Húsz év… ennyi idő alatt oda jutottunk, hogy bárhol ott lehetsz, ha egy maroknyi szerkezetnek azt mondod, „vezess oda!”. Bármit el tudsz intézni, bárhonnan, rendkívül gyorsan, és emberek tömegével kommunikálhatsz úgy, hogy még a hátsódat sem kell megemelned.
Szóval lőjük be a GPS-t, és indulhat az iDiskurzus a klotyón ülve.
Mi köze ennek a filmekhez?
Észvesztve vágtató világunkban a rengetegnél is több film készül. Arra gondoltam dolgozzuk fel együtt őket. Na, nem az összes filmet, mint egy-két hasonló oldal próbálja, lássuk be, hogy ez lehetetlen. Közelítsük meg máshonnan a dolgot. A film legyen eszköz a világ megismeréséhez, ha beszélünk róluk legyen egy fókuszpont, ha úgy tetszik, helyezzük mindig más fény alá őket. Nem fröcsögöm az arcodba a véleményem, ahol szükséges, ott megmarad az elegancia. Legyen ez a filmes blogok borozgatós társalgója, ahol hagyjuk, hogy a másik befejezze a mondatot!
Itt egy kicsit más a szótár, egy kicsit más a hangvétel.
Ha ez tetszik, akkor légy jelen!
DN-es
