Most egy kicsit rendhagyó bemutatást fogsz olvasni. Nem megyek bele a vizsgált film jó és rossz elemeibe részletesen, percről percre, kiemelve minden apró részletet, amely a film mondanivalóját adja.

Nem szeretném, ha úgy járnál, mint én. Évek óta szemezek a filmmel, de sosem néztem meg, mindig volt valami más. De aztán a párom rávett, hogy nézzem meg és aztamindenit de igaza volt. Most, hogy belegondolok, szeretném, hogy úgy járj, mint én: téged is beszéljen rá valaki. Vállalom a feladatot.

Tehát egy a célom: hogy megnézd. Semmi más.

Amerikai szépség
(American Beauty, 1999)

Rendezte: Sam Mendes (első rendezés)
Írta: Alan Ball

Szóval aki látta már a filmet és úgy olvassa ezt, az előtt emelem kalapom, és olvasson tovább. A többieknek elmondom miért olyan jó.

Beépített amerikai neveletlen szépséges hercegnő:

Számtalanszor hallottam (egyszer épp a minap) a következő reakciót: „Jaj, ez biztos valami szar amerikai limonádé.” Nem csodálom, hisz nekem is ez jutott eszembe, amikor először meghallottam. Biztosan valami unalmas vígjáték, ahol egy 18 éves csaj után bomlanak a srácok a suliban. Vagy éppen arra gondoltam, hogy ez nagyon összecseng a Beépített szépséggel.

De szó sincs róla. Az amerikai szépség ebben az esetben egy sokszor visszatérő motívumra utal. A rózsára, aminek a neve valóban American Beauty, itt a Wikipédia oldala. Ez a fajta rózsa gyönyörű virággal rendelkezik, de a gyökerénél hajlamos elrohadni. Ez egyenes párhuzam a felületes boldogságra, amelyet egy amerikai kertváros közösségének kollektív arca mutat a külvilágnak, de belül annyi probléma és velejéig romlott kapcsolat húzódik, ami hosszútávon elviselhetetlen és ez fog főhősünk kapuzárási pánikjához vezetni. Ezen kívül a világban található szépségre is utal, ami olyan tisztán van jelen, akár a halál gyönyörűsége. Ez a film esztétizálja az elmúlást.

A történet röviden:

A történet egy kertvárosi közösség egy évét mutatja be. Lester Burnham boldogtalan, értelmetlen életet él, házassága és gyermekével való kapcsolata pedig romokban hever. Utálja a munkáját és mindenkit, akit ismer. Depressziójának egy váratlan esemény vet véget: egy nap beleszeret tinédzser (megesküdtem magamnak, hogy ezt soha nem fogom így leírni) lánya barátnőjébe, a dögös pompomlányba. Ekkor úgy dönt, feladja eddigi életét és végigkísérhetjük utazását a lelki megtisztulás felé.

Ha ez még nem lenne elég érdekes, a film rátesz egy hatalmas púpos lapáttal. Idézem a film első sorait:

"My name is Lester Burnham. This is my neighborhood; this is my street; this is my life. I am 42 years old; in less than a year I will be dead. Of course I don't know that yet, and in a way, I am dead already.”

„A nevem Lester Burnham. Ez a szomszédságom; ez az utcám; ez az életem. 42 éves vagyok; kevesebb, mint egy éven belül meghalok. Természetesen ezt még nem tudom, és bizonyos szemszögből, már most is halott vagyok.”

Szerkezet:

Ez a mondat annyira erős kezdést ad a filmnek, hogy egyetlen pillanatra sem lankad majd a figyelmünk. Forgatókönyvírói szempontból ez egy olyan nyitójelenet, amely azonnal beszippant, és pillanatok alatt előkészíti a terepet egy tragédiával kevert thrillerhez. És ekkor jön a duplaszaltó: ez alapvetően egy jóérzést keltő és vicces film. De az első mondatban feldobott információval nem tud mit kezdeni a néző. A vicces jeleneteknél egy mosoly nem ül majd ki az arcunkra, és Lester életének utolsó évében elért sikereit jéghideg vérrel és mélabúval konstatáljuk. Szenzációs fogás Alan Ball részéről, nem véletlenül iskolapélda a forgatókönyvírók iskolájában az Amerikai Szépség.

A lelki hullámvasutat a lezárás teszi teljessé, egy olyan emlékezetes és twistekkel teli befejezésről beszélünk, ami szintén egyedülálló, ha hozzávesszük a szimbolikát és az összes filmben felvetődött kérdés 1 percen belüli megválaszolását. De ezt ne úgy képzeljük el, mint egy krimiben, hogy a nyomozó ledarálja a bizonyítékokat, és következtetéseket. Itt egy lelki folyamatról van szó. A nézőben felgyülemlett feszültséget egy hirtelen huszárvágással intézi el és hirtelen űrt hagy maga után: olyan mélyreható hideg szomorúságot, és egyszerre elemi felszabadultságot, ami különleges. Tökéletes forgatókönyv. 10/10

Egyebek:

A zene rendkívüli, maradandó, és tökéletesen passzol, jár a taps Thomas Newmannek. A színészek nagyon jól illenek a szerepükbe, Kevin Spacey játékát öröm nézni, spec-tac-ular, a legjobb szerepe. Mindenképp eredeti hanggal javaslom (mondjuk ez minden filmre igaz). A fényképezés tűéles és steril hatásáért Conrad L. Hallnak jár a köszönet. Az "egyebek" alcím kicsit méltatlan, mert ezek az úriemberek teremtették a hangulat nagy részét, de ennél bővebben szükségtelen ragozni munkájukat.

A túlértékelt Amerikai Szépség:

Egy nagyon kicsit. Sokan a filmtörténelem egyedülálló, tökéletes darabjának tartják, de ez azért túlzás. Egy remek film, az egyik személyes kedvencem, és mint a bemutató elején is írtam: bánom, hogy eddig nem láttam. De azért nem ez a messiás a filmek tengerében. Szépen összeszedett tézisek vászonra álmodása, kifogástalan kivitelben. Legszívesebben semmi negatívat nem írtam volna, de azért meg kellett jegyezni, nehogy lejjebb adjunk kritikus szemléletünkből a Jenki Kellem miatt. Talán kultfilm lehete, ha nem lenne 5-szörös Oscar díjas.

Gondolatiság, esztétika:

Röviden elmondom a témákat, amelyeket a film boncolgat, hátha valamelyik megtetszik, de ha esetleg valamelyiktől kényelmetlenül érzed magad, annál jobb, akkor még inkább ajánlom, mert remekül oldja a belső feszültséget.

Halál, szépség, megfelelésvágy, perfekcionizmus, képmutatás, homoszexualitás és homofóbia, család, társadalmi deviancia.

És akkor most kibontva. Minden karakterre kiosztott szerep jut ezekben a kérdésekben:

Lester Burnham (Kevin Spacey): Az American Beauty sokat foglalkozik a halállal és segít feldolgozni a gondolatát. Lester megszabadulása materiális béklyóiból megmutatja, hogy milyen lépéseket érdemes megtenni az elmúlás előtt, de ha lehet, még életünkben. Anyagias világunkban el kell vonatkoztatnunk a kézzel fogható dolgoktól és koncentrálnunk kell a megfoghatatlan értékekre. Az utolsó monológ alatt nem fogsz levegőt venni és a stáblista első percében nem fogsz megszólalni, vagy megmozdulni. Megpróbálod értelmezni és befogadni Lester szavait.

Ricky Fitts (Wes Bentley): Bemutatja a szépséget, mint esztétikai fogalmat, a maga tisztaságában, ezt is főleg a halál tükrében. Ő hozza el a gondolatot, mely szerint az életben túl sok a szépség ahhoz, hogy ragaszkodjunk a rossz dolgokhoz. Lesterrel való találkozása véletlenszerű, mégis szükségszerű a történetben. A műanyag zacskós jelenet felejthetetlen.

Carolyn Burnham (Anette Benning): Lester felesége a perfekcionista, önmagát korlátozó ember. Képmutatása az idegösszeroppanás szélére taszítja, nem bír eleget tenni a társadalmi elvárásoknak. Figyelmeztet, hogy a túlzott megfelelésvágy akár mentális egészségünket és kirakatba tett „mintacsaládunkat” is veszélyeztetheti. Véleményem szerint a történet legnagyobb vesztese ő.

Angela (Mena Suvari): Látni kell, hogy ez a lány Carolyn problémájával szenved, de már fiatal korában. Ez mutatja meg, hogy a szülők megrontják a fiatalabb generációt.

Jane Burnham (Thora Birch): Az egyetlen egészséges viselkedésű ember a két család közül. Lelkileg kitárulkozó, szabadságában kiteljesedő fiatal, aki nem hagyja, hogy a körülmények és az őt körülvevők megmérgezzék őt.

Frank Fitts ezredes, USMC (Chris Cooper): Carolyn súlyú dráma. Ahol a képmutatás a legbelső rétegekig lehatol, de itt nem tudjuk annyira hibáztatni a karaktert, mint a többiek esetében. Nagyon fontos társadalmi krízisre hívja fel a figyelmet, mely napjainkban is releváns. A történet legnagyobb tragédiája az övé.

A legtöbben kitörnek ebből a hamis önképből, de az igazi győztese Lester, aki mindent el tudott engedni, és életében először szabad és teljes emberré vált. Az American Beauty sokat tanít az életről, hogyha engedjük neki.

"I feel like I've been in a coma for the past twenty years. And I'm just now waking up."

„Úgy érzem, hogy az elmúlt 20 évben kómában voltam. És csak most ébredek fel.”

 

DN-es

Szolgálati közlemény:

Az Amerikai Szépség című bejegyzés közzétételével egy időben megszületett a Dini Hotel Facebook és Twitter oldala. Így azoknak, akik folyamatosan olvasnának most rendelkezésre áll egy egyszerűbb opció.

Like Dini Hotel on Facebook
Follow Dini Hotel on Twitter