Vége van a nyárnak a gépezet pedig itt is beindul.

A majd három hónapos inaktivitásnak most vége, és a következő három hónap már be is van táblázva. Sok-sok posztot töltök csőre, és nem is titok melyek azok;  lássuk a felhozatalt novemberig!

Tisztelt nyaralók!

Hát igen, én is a Balaton partjáról írok, egy tablettáról, ezért elnézést kérek: a jól megszokott igényes design és minden szinten maximalista kivitelezés ezúttal elmarad - bár a felület korlátozott lehetőségei ezt eddig is jelentősen behatárolták.

Azért kavarom fel az állóvizet, hogy ma estére egy kivételes filmet ajánljak. Sokak kedvence, egy francia karakterdráma, amely egy gazdag megfásult férfiról szól, akinek a családja gyakorlatilag nem létezik számára. Egy napon azonban találkozik egy suhanccal a kisebbségi rétegből, aki nemtörődöm, életigenlő hozzáállásával egy csapásra megváltoztatja a megcsömörlött milliomos életét.

Ismerős?

Így van! Ez az Életrevalók című nagysikerű keserédes komédia, amely ma este látható a Duna televízió műsorán. Üröm az örömben, hogy ezt "Álmodozni mindig lehet" címmel találjátok meg, de ez ne zavarjon Titeket, bízzatok bennem, ez ugyanaz a film. És mivel ez egy nagyszerű, remekbeszabott produkció, rögtön egymás után kétszer is megtekinthetitek: 21:20-kor és csupán 1 óra szünet után újra 00:00 órás kezdéssel. Ugyanazon a csatornán!!

Hev ö gréjt számmör!

DN-es

Maratonunk első és második része

Emelkedik a színvonal

Most következik Adam életművének a krémje, az a négy film, amelyiktől még az én kőszívem is meglágyul egy pár sor erejéig. Sajnos megint azt kell mondanom; a többi filmje között érvényes csak ez az értékrend, ha egy lapon említenénk őket más filmekkel, csúfosan elbuknának.

Maratonunk első részét itt olvashatod!

Szóval most, hogy lefektettük az alapokat, itt az idő végre filmekről beszélni.

Komédiák a rosszabbik fajtából

Senkinek nem kívánom azt a két hetet, amit átéltem. Pótoltam az Adam Sandler „hiányosságaimat”, ami nem egyszerű feladat. Kérem, kíméljenek azok a kommentelők, akik arra hivatkoznak, hogy nem értek Sandlerhez, hiszen ALAP filmjeit sem láttam. De igen, láttam, csak mivel nem komálom a srácot, talán érthető, hogy nem voltam up-to-date a munkásságáról, ezért csak most pótoltam. És igen, lesz olyan, amire már nem nagyon emlékszem, de nem vagyok hajlandó újranézni, olyan rossz volt, és olyan is lesz, amit direkt kihagyok.

Hát aki ezt a címet most kapásból tudja értelmezni, az a Művészúr rajongója lehet, vagy legalábbis nagyon otthon van az életművében. De a célom pont az lenne, hogy a végére megértse minden Kedves Olvasó, úgyhogy nem is vesztegetem az értékes karaktereket, úgyis ez lesz az eddigi leghosszabb olvasnivaló, de hogy fogyaszthatóbb legyen, három részbe szedem.

Az alany kiválasztását természetesen a holnapi Nagyfiúk 2 premierje indokolja, arról is lesz szó, ebben a három napban, hogy miért olyan jelentős mérföldkő ez Sandler életében.

Ugorjunk fejest a közönségkedvenc feneketlen, filmekkel teli medencéjébe. Mondjuk ma még csak a lábunkat tesszük óvatosan a vízbe, de holnap már filmek is lesznek, csak tarts ki Kedves Olvasó.

Előirat: Nem, a mellékelt fénykép nem ezért a bejegyzésért született, de gondoltam, ha már az előző posztban az arcomat adtam a mókához, ez a kép jó illusztráció lehet, ráadásul a címre is kellőképpen kínosan reflektál.

Sziasztok, egy kis helyzetjelentés, olvasnivaló azoknak akik jelenleg döglődnek a monitor előtt.

Rendhagyó alkalom következik, mert az írottról most audiovizális formátumra váltunk, és még a filmes témát is messzire elkerüljük. A Forma 1 szerelmeseinek ajánlom ezt a 6 percet. Enjoy!

A hétvégén ellátogattam a Művészmoziba, és biztos vagyok benne, hogy rengetegen nem voltak még olyan vetítésen, amihez nem kellett átverekedniük magukat egy plázán, úgyhogy felvázolom a főbb különbségeket, aztán film is lesz, ne aggódjunk!

Vasárnap kilátogattam egy – mint a helyszínen kiderült – HBO sorozat forgatására, az M3-mas autópálya XV.kerületi szakaszánál a Rákos-patak melletti gyalogos felüljárón, majd utána titkos akció keretében behatoltam a stábtagok közé. A Dini Hotel a helyszínről tudósít.

Német rendszámú autók 20 km/h-val haladtak a három sávos autópálya egyik irányába, míg egy furgon 40-nel „cikázott” közöttük, nyitott raktérrel. Üldözéses jelenet. A felkészülésben több száz ember dolgozott, mindenkinél rádió, és szemmel láthatóan nagy volt a sietség, ugyanis fél 6-ig fel kellett szabadítani a sztrádát.

A múlt heti bejegyzést egy ízléstelen cliffhangerrel zártam. Most felszámolok a kíváncsisággal, íme az egyik legjobb dráma ami Hollywoodban készült, és az egyik legunalmasabb is egyben.

Numb

(Fapofa, 2007)

Rendezte: Harris Goldberg (első dirigálás)
Írta: Harris Goldberg

Oké, essünk túl rajta, elárulom az egyik szerkesztési elvemet a blogon: a film címe mindig magyarul jelenik meg, majd alatta zárójelben az eredeti cím , és link az imdb oldalhoz. Ebben az esetben azonban kénytelen voltam a hangsúlytalanabb, zárójeles részbe száműzni ezt a köpködnivaló fordítást. A magyar cím – főleg Matthew ’Jóbarátok’ Perryvel a borítón – egy könnyed vígjátékot sejtet, valamennyi mélabús tónussal, pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. Ennyit a címről.